Kirándulás Gruyere-ben

Megintcsak lemaradást próbálok behozni:)

Szóval, sikeresen megszerveztünk egy kirándulást a svájci Gruyere-be. Még előző nap is azt gondoltuk, hogy kevesen (<10-en) leszünk, azonban szombat reggel (2012.03.18) kiderült, hogy 20 fő vág neki a 130km-nyi autópályának.

Mivel szerettem vezetni, ezért én is a sofőrök között voltam, aminek persze kis tévelygés lett a vége, de végtére is nem volt jelentős a dolog.

Először elmentünk a Cailler (Nestlé) csokigyárba, ahol egyrészt nagyon jópofa – automatizált – tárlatvezetés volt, másrészt pedig a végén ingyen annyi csokit lehetett megkóstolni, amennyi belefért az emberbe. Nem kell mondanom, mindenki teleette magát…

Utána sajtgyárban jártunk, ahol a híres-neves Gruyère sajt is készül. Szerencsésen lekéstük a sajtkészítési bemutatót, így maradt a nézelődés és a kajálás (Hmm, rösti )

Miután már mozdulni sem tudtunk, úgy döntöttünk, hogy felsétálunk a dombtetőn levő kastélyba, ahol nem mellesleg egy állandó Giger kiállítás található, amit meg is néztünk. Nem volt semmi, egészen megosztó dolgokat láttunk ott. Giger volt nem mellesleg az Alien figurájának megalkotója. Ja igen, azóta öngyilkos is lett, bár ez a munkái alapján nem túl meglepő.

A kiállítás után már igencsak esteledett és mivel mindenki fáradt volt, szépen hazaindultunk.

A kirándulás képei: link.

Új lakás

Január közepétől új helyen lakunk, jupi! A legjobb az egészben, hogy bringával is 10 perc alatt be lehet érni. Végre eljutottunk oda, hogy reggel 8-ig aludhatunk, és még így is beérünk a melóba.

A lakás egyébként nagyszerű, 6 hálószobában 6 CERN-es és ex-CERN-es fiatal, állandó bulikkal. A hétvégén mi is szerveztünk egyet, ami hihetetlenül jól sikerült.

Egy baj van csak, hogy nincs tömegközlekedés, így ha ki akarunk menni Genf belvárosába bulizni, valakinek vezetni kell. Meglátjuk, hogy ez mekkora problémát jelent, eddig nem volt vele gondunk.

Lemaradás – karácsonyi szünet

Kicsit le vagyok maradva a beszámolókkal, bár mostanában nem is történt túl sok minden. Az igazság az, hogy jelenleg inkább a munka dominál, kevesebbet járok el és több hangsúlyt fektetek a szórakozásra.

Viszont: a karácsonyi leállás idején kerek 4 azaz négy hetet voltam otthon fizetett szabadságon. Ennek keretében aztán volt minden, nem is tudom összeszedni hirtelen. Vagyis dehogynem, mivel Zsófival összeírtuk, hogy mit is csináltunk otthon. Szeretném ezt megörökíteni, ezért alább következzen az események felsorolása.

• Stage diving fesztivál: Zsófi szülinapja és NAP-napi ünneplés :  konyhakéssel kocsmába, jagerezés, fejfájás, biri háta összefirkálva.
• Miskolctapolcai barlangfürdő: nézelődés, tapolcai lakásnézés, barlang, szauna, utána hidegvíz
• Szilveszter:  nagy dobozban kis vodka, sipeti bora, lovas videó, youtube-os temetés, társasjáték, bólé, éjféli városnézés-kocsma, reggel akela muzsikájára ébredés.
• Búcsúzkodás
  •  Tamásékkal nosztalgia, carcassone
  • berényben birkapörkölt, Katika értetlenkedése, leveles szerkény
• Megkérkezés:  sikeres vizsga, első közös ebéd, ölelkezés, örömködés
• Karácsony: karácsonyi trófeázás, ajándékok, szintetizátorozás
• Vadvirág: Szemesékkel nevetés, féltégla, fura bor, vodkanarancs

Ennyit mára, később ömlesztem a többit:)

Hazalátogatás

Első repülőút, Zsófival találkozás, aznap kedves pesti barátokkal iszogatás. Hazamenetel, bevásárlás, annak felfedezése, hogy mennyivel olcsóbb Pesten vásárolni. Családdal találkozás, pihenés. Berényi barátokkal bulizás. Autó elrontás és fényképezés. Fájó búcsú.
Ez volt, most dolgozom tovább:) A fotók: link.

Munka, bulik, sport, miegymás

Mostanában valóban nagyon elfoglalt voltam. Először is munka. Az van, állandóan. Jó lenne a diplomával foglalkozni, de mindig kitalálnak valamit körülöttem az emberek. Legutóbb előadást kellett tartamon a csoportomnak, ami igencsak félelmetesnek tűnt először. Angolul prezentációt tartani nem könnyű, gyakoroltam is rendesen:). Végül sikerült ezt az akadályt is meglepően jól venni.
Szerencsére buliból sincsen kevés. Mentünk mi is mindenfelé, illetve mi is rendeztünk egy rendes “Hungarian revenge bazdmeg party”-t. Jó magyar módjára bezabáltunk és bepálinkáztunk, mintha muszáj lenne. Az eredmény itt tekinthető meg: link.
Emellett megjött a sporthoz is a kedvem. Most, hogy ha jó idő is van, akkor is túl hideg van bringázáshoz, kellett valamit keresni. Néhány ismerősöm ajánlotta a bokszot, ami nagyon bejött. Heti három alkalom több is, mint szeretném. Csak most kezdtem, de kíváncsi vagyok, hogy jó lesz-e. Emellett beiratkoztam a fallabda-klubba, így novembertől kezdődhet a liga.
Ha mégis marad egy kis időnk, szobatársammal egy kis Battlestar Galactica-val szoktuk múlatni kevéske pihenésre szánt időnket. Eléggé érdemes nézni, ajánlom mindenkinek.
Majd elfelejtettem, a héten voltam konferencián Grenoble-ban, Franciaországban itt: http://icalepcs2011.esrf.eu/. Egy posztert kellett készítenem, ami bemutatja, hogy mivel is foglalkozom, az érdeklődőknek elmagyaráznom, hogy mi is az. Maga a feladat jól sikerült, a poszter jó lett (hetek munkája…), a bemutatás nem kevésbé. A körülmények annál viszontagságosabbak voltak. A francia vonattársaság épp sztrájkolt (mint mindig), úgyhogy busszal kellett mennem. A taxis nem volt ott az érkezéskor, a belépőt pedig a cern bár jó előre kifizette, a szervezők mégsem tudtak róla, így be kellett lógnom. Sebaj végül azért jó kis kaland volt. Főleg, hogy az odaúton találkoztam egy magyar vegyészmérnök arccal, akivel jót beszélgettem a világ dolgairól, illetve találkoztam egy francia-marokkói párral, akik ott dolgoztak és elvittek a szállásomra.
+Ja, majd elfelejtettem, tanulok franciául. Je suiss informaticien.:)

Update:
Az első cikkem: http://www.esrf.eu/icalepcs2011/papers/wepms007.pdf
A kiállított poszter: http://dl.dropbox.com/u/1159431/poster_v4.pdf

Szabadság Zsófival

Mostanában nem volt időm írni, de ez leginkább a lustaságomnak köszönhető. Két héttel ezelőtt itt volt Zsófi, aminek alkalmából ki is vettem pár nap szabit, hogy csak egymással tudjunk foglalkozni.
Nagyon szép napok voltak. Végigjártuk a várost, ücsörögtünk a genfi tó partján, megnéztük az ENSZ-t, ettünk fondu-t, bár azt mai napig nem tudom, hogy hogyan sikerült elmagyarázni a pincérnek, mit is akarunk. És ez még csak az első nap volt.
Másnap körbejártuk a CERN-t, megnéztük hol dolgozom, valamint voltunk tárlatvezetésen is. Én új dolgokat tudtam meg, de szegény leányzón látszott, hogy helyenként nagyon nem érdekli, hogy miért költ 3 milliárd svájci frankot az unió az univerzum titkainak kutatására.
Ezután kissé már összefolynak az események, de az biztos, hogy voltunk szobatársamat felköszönteni egy csapat technical studenttel, felmentünk a Saléve nevű hegyre kilátást bámulni és hagytuk, hogy a helyi polgárőrök elzavarjanak egyik éjjel egy általános iskola udvaráról:)
Mindent egybevetve, igazán szép hét volt, csak az elválás volt nehéz. Meg hosszú, mert több, mint 2 órát vártunk a reptéren.
Képeket csináltunk bőven, itt tudjátok megnézni őket: link.

Újabb hétvégi program

Megint sikerült valami érdekeset csinálni. Laura kitalálta, hogy szombaton menjünk – az ő szavaival élve – kanuing-olni Annecy-be:). Meg is örültem, hogy még úgysem vettem részt vadvízi evezésen, mekkora élmény lesz, ezt is kipróbálni.
Szombat reggel kiderült, hogy félreértésben vagyunk ugyanis a pontos kifejezés a canyoning. A lényege, hogy egy hegyi folyóban kell túrázni a folyás irányába. Volt itt kötélmászás, csúszdázás, 7 méterről vízbe ugrás egy 1,5 méter keskeny hasadékba. A lényeg, hogy nagyon jó volt. Jó program, barátokkal. Valami ilyesmi volt:

A szervezők sikeresen elszámolták a létszámot, így kevesebbet fizettünk, mint amennyit kellett volna. Ezt fel is használtuk arra, hogy Annecy-ben egy étteremben elkávézzuk, elsörözzük.
Maga Annecy egyébként egy álom, már-már nem is igazi. Valahogy így fest:

Kiültünk a tó mellé, fagyiztunk egyet, dumáltunk, aztán mentünk haza pihenni. Mármint csak mi, mert a többiek még mentek esete Genfbe sörözni. Mi már kipurcantunk, a szokásos Battlestar Galactica-t is alig bírtuk végignézni:)
Remélem meg tudom szerezni azt a pár képet, amit a többiek csináltak, én mindenesetre nem vállaltam be a kamerám veszélyeztetését (nem úgy, mint a legmagasabb meredélyről való leugrást).

Hétvégi kirándulás a Le Reculet-re

Sikerült a többi tecnical student-el megdumálni egy hétvégi kirándulást, így szombaton meglátogattuk azokat a hegyeket, melyek látszanak az irodáinkból.
A rövidke szervezés eredményeképpen 9-en indultunk neki a Re Leculet lankáinak. Szerencsére valaki hozott sört, amit elterveztünk, hogy a csúcson fogyasztunk el, viszont végig cipelni kellett. A túra igen kemény volt, nem volt egyszerű feljutni. A teljes túra 7 órán keresztül tartott, de ebben benne van a több mint egy órás pihenés a csúcson. Odafent ittunk egy sört, illetve ettünk ittunk, aztán pihentünk. Odafent szerencsére egyáltalán nem volt kánikula, de ahogy jöttünk le, rendesen arcul csapott a 30+ fok.
Indulás előtt gondolkoztam azon, hogy milyen lesz egész nap mindenkivel angolul dumálni, de már van benne gyakorlatom, így nem volt probléma. És szerencsére a brit kollégák sem haragszanak meg, hogy úgymond megerőszakoljuk a nyelvüket, erre tartják a “nemzetközi angol” nyelvjárást (more or less .
Mára két dolog maradt meg a túrából: az izomláz és a fotók, amiket készítettem, nézzétek végig őket: link.

CERN-es riport a Fókuszban

Avagy miért vagyok biztos abban, hogy a lakásomban nem lesz tv soha. Röviden: 99% értelmetlen tartalom, a többit pedig hozzá nem értő emberek szerkesztik. Aki még nem látta volna: http://rtlklub.hu/musorok/fokusz/videok/136653

Nagyrészt TTNY-es szobatársam (köszi Gábor:) hozzászólásaiból szemezgetnék:

• Mi köze az egyháznak ezekhez a kutatásokhoz.
• Az ősrobbanás egy lehetséges elmélet az univerzum keletkezéséről.
• A videóban két fizikus neve fel van cserélve.
• A CERN-ben évek óta nem ütköztetnek elektronokat.
• A Higgs bozon nem egy isteni részecske, hanem a jelenleg elfogadott fizikai modellek egyetlen olyan hiányzó eleme, melyet még nem sikerült kísérleti úton megfigyelni. Ha megtalálják, akkor a fizikusok örülnek, mert a részecskék világának leírásakor igazuk volt, ha pedig nem, akkor rossz volt a kiindulópont és új elméleteket kell gyártani.
• A magyarok semmivel sem jobbak, mint az itt dolgozó kutatók, “csak” részei a gépezetnek.
• Nem keresnek külön magyarokat (miért is keresnének?).

Csupán ennyire bénák a tv-ben. Az biztos, hogy szakértő nem látta a műsor előtt a vágott anyagot.

Kirándulás

Múlt héten pénteken (munka helyett:) megnéztük az egyik nagy detektort, a CMS-t. Jó élmény volt, sok technical student-tel, ismerkedtem meg. Azért az vicces volt, hogy a megérkezésünk előtt két órával kapcsolták be az LHC-t, így a sugárveszély miatt nem tudtuk testközelből megtekinteni a monstrumot.

Ennek örömére még aznap megnéztem a CERN egy másik kiállítását is, ahol szintén csomó érdekes dolgot láttam. Ezt már nem részletezem, a zanzásított képanyagokt itt lehet megtekinteni: link.

Igen meglepő dolog számomra, hogy milyen óriási feladat ezt a gyorsítót üzemeltetni. Tegnap is leállt az LHC, mert valamelyik okos munkás elvágott egy kábelt Szerencsére senki sem sérült meg, de minden rendszer (hűtés is) haldoklott egész nap.